Ferences templom és kolostor - Szécsény

Ferences templom és kolostor bemutatása

Gondozott parkban, az egykori várkerület északnyugati végén áll az 1332-es pápai engedély alapján épített nagyméretű műemlék templom. Szentélyében a 14. század gótikus stílusjegyei láthatók. Legértékesebb része a sekrestye, amelynek szép csillagboltozatát egyetlen nyolcszögű figurális fejezetű pillér tartja. A jelenlegi barokk hajót 1696-ban építették hozzá.

A kolostor 1694-1734 között épült boltozatos kerengővel és zárt díszudvarral. A templomból juthatunk fel a kolostor gótikus boltozatú emeleti szobájába, ahol Rákóczi fejedelem megszállt. 1989-ben a ferencesek újra birtokukba vették az épületet.^[1]

A szécsényi ferences kolostorban évente új kiállítás tekinthető meg, amely egy-egy korszakot idéz fel, vagy éppen a szemet gyönyörködteti.

A templom és kolostor épület az alábbi részekből áll:

A szentély:
A keletelt építésű szentély eredetileg lényegesen magasabb volt, az egykori gótikus boltozat bordaindításai a padlástérben figyelhetők meg. A háromszakaszos, csúcsíves boltozat a XVII. században beomlott, ezért az újjáépítéskor csehsüveges boltozattal látták el.

A templomhajó:
A jelenlegi, vidéki viszonylatban nagyméretű, négyszakaszos templomhajó a szentélynél későbbi építésű – a török korban tönkrement hajó 1688-ban tető nélkül, beszakadt boltozattal állt. Bár 1696-ban megújították, 1715-ben újra leégett. A falakat ekkor elbontották, és nyugat felé megnagyobbítva újakat húztak fel. A főbejárat ekkor került a nyugati homlokzatra.

Az orgona:
A kóruson található orgonaszekrény, melyet szintén Spiegel Márton faragott, 1763-ban készült barokk alkotás. Az orgonaszekrény tetején a hárfázó Dávid király és angyalok szobrai láthatók.

A sekrestye:
Az épületegyüttes különleges szépségű része a sekrestye, amely eredeti funkciójában a kolostor káptalanterme, azaz közösségi terme volt.

A Rákóczi-terem:
A sekrestye felett található az ún. Rákóczi-terem, amely szerves folytatása a földszinti helyiségnek, de itt a pillér már dísztelen. Nyolc borda indul ki belőle, amely négy keresztboltozatos mezőt tart. A termet 1989-ben, a kolostor visszaadása után restaurálták, és ekkor számos új, eddig ismeretlen részlettel gazdagodott.

A torony:
A torony a ferences építkezés szerint a szentély és a hajó találkozásánál épült meg faragott kváderkövekből. Legfelső emelete 1750-ben készült. A toronyban 3 harang van, a legnagyobb 7,5 mázsás.

A kolostorépület és a kert:
A kolostorépület a sekrestyerésztől eltérő szerkezetű, egyszerű, de jellegzetes külső fala tagolatlan, négyszögletes, sima, kőkeretes ablakai egyenetlen elrendezésűek.

A zárt négyszögletű kolostorépületben boltozatos kerengő övezi a hangulatos belső udvart (kvadrum). A folyosón Haynald Lajos emléktáblája található.